A Kálvária kápolna

A kápolna szintén az Óvárosban található a Tavasz és az Öreghegy utca felett emelkedő Kálvária - dombi katolikus temetőben. Temetőkápolnai szerepet tölt be, de emellett kálvária jellege is meghatározza egyházi jelentőségét. A kálvária Krisztus kereszthalálának ábrázolása, ahol a Megfeszítetten kívül legtöbbször csak két mellékalakkal, a latrokkal ábrázolják. A kápolna nevének eredete is ehhez köthető, ugyanis így nevezik a településen kívüli magaslatra helyezett, olykor kápolnába foglalt szoborcsoportot, amelyhez Jézus utolsó útjának eseményeit felidéző keresztút vezet.

A klasszicista stílusú épületet 1809-ben kezdték el építeni Haffner Fülöp felajánlásából és a hívek kisebb adományaiból. A nyerstéglából épült és vörös tetőcseréppel fedett kápolna 1822-re készült el. A fából készült négyszögletes toronyba harangot is helyeztek. A kápolnát 1822. augusztus 17-én szentelték fel és Egyed Antal plébános áldotta meg. Ez évben jött Bonyhádról Paksra Egyed Antal, a költőpap, aki még Vörösmarty Mihályra is nagy hatással volt. 1829-től Dunaföldváron lett plébános, ahol egy sajnálatos rablógyilkosságnak esett áldozatul.

A szépen kifestett kerek boltíves épületet a Szent Kereszt Felmagasztalásának szentelték. 1828-ban a kápolnának már 180 forint tőkéje volt, melyet kamatfizetési kötelezettség mellett magánkézbe is kiadtak kölcsönbe. A kápolnában két paksi plébánost is örök nyugalomra helyeztek. Az első Bregovits János volt, aki alig ötévi működés után tüdőgyulladásban hunyt el. Szintén itt temették az 1844-ben Faddról Paksra jött plébánost, Bertics Mártont aki két év múlva 1846. június 2-án halt meg.

A kápolna építészeti leírásához ismét Börtsök László szakszerű elemzését hívom segítségül: " Egy bejárata és két kis ablaka van. Egyszerű lábazat és egytagú főpárkány tagolják. Az íves záródású bejáratot mélyített keresztezés szegélyezi, fölötte tükörben 1815-ös évszámmal. A bejárat fölött szép formájú, alacsony, deszkázott torony van. A hagymatagos, laternás sisak zsindellyel van lefedve. A szerény belső tér köralaprajzú és csehboltozattal van lefödve."

A kápolna 3.61 m sugarú kör alaprajzon fekszik, épületmagassága 8 m, a toronnyal együtt 14 m. 1828-ban még rendszeresen tartottak misét a kápolnában, melynek berendezése a következőkből állt: egy lepel, egy miseing és hozzá egy fehér-piros és egy fekete miseruha, aranyozott rézkehely, tömjénező és tömjéntartó. A templombúcsú utáni vasárnapon körmenetet indítottak a keresztúthoz és a Kálvária kápolnához. A körmenet a keresztutat végigjárva minden stációnál 3 üdvözlégyet és 3 miatyánkat, a kápolnában pedig 5 miatyánkat és 5 üdvözlégyet imádkoztak el.

1970. augusztusában egy hatalmas vihar sajnálatos pusztítást végzett a kápolnán. Egyetlen villámcsapás elpusztította a temetőkápolna tornyát, kupoláját, fazsindelyes tetejét. A leégett épületet hamarosan újjáépítették, viszont ezzel a felújítással a kápolna több eredeti részletét örökre elveszítette, ugyanis nem az eredeti formának megfelelően állították helyre! A porrá égett torony csúcsát nem az eredeti hagymatagos hullámnak megfelelően készítették el, hanem egy hullám nélküli gúlaként.

Az 1815-ös évszám eredetileg a bejárat feletti kiugró falsáv bemélyedésében ált, ám a felújításnál a kiugró falsávot megszüntetve az évszámot emelték ki a falsávból. A kápolnában lévő festmény Jézus levételét ábrázolja a keresztről, amit egy híres pesti oltárképfestő mester készített. A tűz után ezt is sajnálatos módon (hozzánemértő kezek) durván átfestették. Az oltár alatt állandójelleggel - a keresztút legvégső stációjaként - a fekvő Jézus látható.

A kálvária szó sok szenvedéssel járó hányattatást is jelent, melyből a temetőnek az utóbbi években bőven kijutott. Az 1990-es évek elején fedezték fel, hogy a Kálvária temető alatt durván negyven km hosszú pincerendszer árulkodik elődeink keze munkájáról. Az újságok akkoriban sokat cikkeztek "A Kálvária kálváriájáról" és a "pincékbe tartó temetőről." A földomlás következtében több sírhely, nemcsak, hogy veszélybe került, de a leomló löszfal sokak földi maradványait sodorta magával mindenestül. Sokan kértek engedélyt szeretteik exhumálására és újra temetésére.

A plébánia kártérítést fizetni nem tudott, de a károsultaknak ingyen biztosítottak sírhelyet. 1994-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete felmérte a kápolnát egy III. éves hallgatói műemlékfelmérés keretében. A Kálvária kápolna rajzai és a méretek: