Daróczy
Ferenc és felesége Fiáth Zsófia az Öreghegyi temetőben, /amely még a Kálvária
megnyitása előtt betelt/ 1700. körül családi temetkezés céljára építtetett egy
kőkápolnát. Az öregtemetői kriptakápolnát azonban a Kálvária megnyitása után
lebontották és 1800. után a család már oda temetkezett. Az Öreghegyi temetőt
a plébánia 1978-ban felparcellázta és házhelynek eladta.A következő temetőt, amely az összes közül a legfiatalabb, hiszen máig nevében hordozza az "új" szót, a 19. század derekán nyitották meg. A temetőkápolna Grósz József plébános szorgalmazására épült közadakozásból 1850. - 1857. között, de egy 1854-es településtérképen már jelölve van a helye. Grósz József 1850-ben lett plébános Pakson. Anyagi gondokkal küszködött, végül elmezavar okozta halálát 1857. augusztus 28-án. A hálás hívek a kápolnában temették el.
A Börtsök-féle elemzés így írja le: "Egyszerű klasszicista épület egy toronnyal, romantikus részletekkel. Szentélye félköríves alaprajzú. A bejáratot 1 - 1 pillér közt 1 - 1 rovátkolt nyaktagú dór oszlopos porticus hangsúlyozza. A háromtagú triglifes főpárkány fölött timpanon van. A porticus mögött a falsík kváderezett. A négyszögű tornyon övpárkány fölött minden oldalon romantikus hármas nyílás van, fölötte alacsony timpanonnal. Belül csehsüveg boltozattal van lefedve, a szentélyt egy körablak világítja meg."
A
kápolna bejárata fölötti kóruson még "víziorgona" is működött a 19. században.
A kápolna előtti két szobrot 1860-ban állították fel közadakozásból. Balra,
hármas tagozatú klasszicista talpazaton áll a másfél méteres Szent Veronikát
ábrázoló népies barokk stílusú szobortest. Jobbra, a kereszten Jézus, alatta
a talpazaton az őt sirató Mária. Az épületet egy enyhén emelkedő domb tetejére
építették a temető közepén, így a legmagasabb ponton állva monumentális hatást
kelt a szemlélőben. Itt az Újtemetői kápolnában már nem tartották se a fogadalmi miséket, és a körmenetes keresztjáró napokat sem. Temetőkápolnai szerepet tölt be, a temetések alkalmával gyászszertartást tartanak benne. 1994-ben a BME Építészettörténeti és Elméleti Intézete az Ótemető kápolnával /Kálvária kápolna/ együtt mérte fel.
Az Újtemetői kápolna rajzai és a méretek:
