| A
körpanoráma a felújított Garay téren 2006. február 18-án készült. A
megyeszékhely az unió Orpheus-pályázatán nyert háromszázmillió forintot
a Garay tér rekonstrukciójára. A sétálóutca kivitelezése 2005 második
negyedévében kezdődött el. Az Orpheus program megvalósításával a szekszárdi
Garay tér teljes megújulását jelentette, amely során kicserélték az
út és a járda burkolatát, közművek teljes cseréjét, és némi szinteltolással
pedig teraszsor jött létre. A kivitelező a Garay tér 2005 konzorcium,
amelynek a tagja a Betonút Rt. és az Alisca Bau Rt.
A séátlóutca
főtéren a város 1898. június 5-én szobrot állított jeles szülöttének,
a nagyotmondó Háry Jánost megéneklő Garay Jánosnak. A szobor alkotója:
Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel. A szobor
öntése Párizsban készült, a talapzatot Hector d'Espouy (1854-1929),
műépítész tervezte. A géniusz babérágat nyújt
a főalaknak, (Köllő Miklós alkotása) a nyugati oldalon lévő relief,
az Obsitos (Háry János) egyik jelenetét ábrázolja. A talapzat két oldalára
Garay János leghíresebb verseinek címét vésték (Kont, Hunyadi László,
Mátyás király Gömörben, Árpádok, Bezerédj, és a másik oldalon Csörgetó,
Szegzárdi bordal, Viszontlátásra ~ Szegzárdon, A magyarok Mózese, és
Szent László). 1846-ban Garay János, Szekszárd város méltán híres költője
említi meg először a bikavér nevet a Szegzárdi Bordal című versében.
''Töltsd pohárba, és csodát látsz! / Színe, mint a bikavér, / S mégis
a gyöngy, mely belőle / Fölragyog, mint hó, fehér. / És a tőke, melyen
termett, / Nemde, oly zöld, mint a rét? / Hol leled föl szebben együtt
/ Szép hazánk háromszínét?,,
Garay János
1812-ben Szekszárdon született. A maga korában népszerűségben Vörösmartyval
és Perőfivel vetekedett. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz
Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg. A nagyotmondó
katona alakját kitűnően formázta meg Az obsitos (1843) című szatirikus
elbeszélő költeményében, főművében, mely Kodály Zoltán Háry János című
dalművének ihletője. Halhatatlanná tette nagyotmondó öreg obsitosát,
Háry János alakját, kinek társaságában ,,A szem, a száj elállott merész
beszédein, Ország-világ csudált vitézi tettein...''. Garay több versben
megénekelte szülővárosát. Élete utolsó éveit nehéz betegségben töltötte.
Meghalt 1853. november 5-én, Pesten.
A város központi
részét 1881-ig Zöldkút térnek nevezték. 2005-ben a szekszárdi sétálóutca
rekonstrukciója során egy XIX. századi kutat találtak. A tér alsó részén
egy csorgó, egy díszkút, és egy szökőkút is kialkításra került .
A fotó paraméterei: 060218_szekszard_garay_ter.jpg
(3691x400 képpont, 316 kB).
Ha a letöltött kép nem mozogna az ablakban, akkor ellenőrizni kell,
hogy nincs-e a Java a böngészőben letiltva.
A
kép egérrel húzható minden irányba, a mozgás meg is fordítható és egy
klikkeléssel le is állítható.
|