Lussonium erődje Aquincumtól délre található (102 km) a mai Pakshoz tartozó Dunakömlődtől kissé délebbre fekvő löszdombon, a Bottyán-sáncon. A római lelőhelyen előkerült leletek alapján valószínűsíthető, hogy a korábbi auxiliáris (segédcsapati) palánktábor már a Kr. u. 1. század derekán, Claudius császár (41-54) uralkodása idején megépült és a 2. században is használatban volt. A kőerőd É-D irányú, kiterjedése 249 m, jelenlegi szélessége 30-50 m.

A feltárások során előkerült az erőd északi sáncrendszere, több helyen az erőd 1,3 m széles fala, védőárkai, a két déli kaputorony közül a keleti torony alapozása. Az erőd déli falának belső oldalán több helyiségből álló, keleti oldalán faoszlop-sorral alátámasztott előtérrel (porticus) ellátott épület, egy kaszárnyaépület helyezkedett el. A déli kaputoronytól néhány méterre, északra felépült egy 10 x 9 m kiterjedésű torony (kiserőd), melynek megépítésére a késő római korban került sor (Kr.u. 4. század vége), amikor az erőd és kaputornya már nem volt használatban.

A lussoniumi katonai táborhoz tartozó auxiliáris vicus (tábor körüli település) szisztematikus feltárása 1998-ban kezdődött. Az ásatások során Kr. u. I. század második felében épült egyszerű, félig földbe mélyített fa, illetve agyagfalú építmények, valamint a 3-4. században emelt kőépületek maradványai kerültek felszínre.

Ez a terület valamikor fontos folyami átkelő (Imsósi rév) volt. A magyar történelem során több ízben is szerepet kapott, amikor csapatok, seregek vonultak át itt. A legnevezetesebb események 1705-1706-ban játszódtak le, amikor a Rákóczi szabadságharc idején Vak Bottyán generális csapatai keltek át itt a Dunán, és egy palánkerősséget emeltek az egykori római erőd romjain. A hídfő és az palánkerősség birtoklásáért elkeseredett harcok folytak a császári erőkkel, melyek során többször is gazdát cserélt, míg aztán a császáriaknak a második évben véglegesen sikerült kiszorítaniuk innen a kurucokat. A török időkben elnéptelenedett faluba Mária terézia svábokat telepített.

A Nemzeti Múzeumban látható az 1815-ben előkerült legszebb lelet, amely háromszög alakú, mintegy 36 cm magas bronzlemez, melyet a rúd végére erősítve, mint jelvényt vallási ünnepeken alkalmazták. A tábla közepén látjuk magát Iuppiter Dolichenust, mozgalmas ábrázolással: Iuppiter egyik kezében villámköteg, a másikban szekerce. Alakja csupa izom, megfeszül, ahogyan iszonyú erővel sújt rá az emberarcú bikára. Feje fölött valamilyen égi amfiteátrum díszpáholyából két istenség mosolyog bájosan: Luna és Sol. Lehet, hogy a gladiátori játékoknál is voltak előkelő vendégek, akik inkább magukkal voltak elfoglalva, mikor odalenn élet-halálra ment a küzdelem. A bronclemez alján a sarkokban, Hercules bunkóval, másikban Minerva.

Ugyancsak ebben az időben került elő, Fényes Eleknek az 1800-as évek közepéről származó műve szerint, igen sok érem, és feliratos kő. 1893-ban Wosinsky Mór gyűjtött nagyszámú régiséget a falu területéről. 2003-ban került sor a római erőd déli kapujának, az ettől északra levő barakk épületnek és a későrómai kiserődnek a műemléki helyreállítására, amellyel létrejött Tolna megye első római kori romkertje.

Lussonium-díj
A Paksi Iparos és Vállalkozói Kör Kovács Sándor elnökletével Lussonium-díjat alapított. Ezt az elismerést azok a személyek kapják, akik sokat tettek a városért, a településért.

2009. december - Váczi László, a Paksi Kinizsi egykori futballistája, a magyar labdarúgó válogatottat is megjárt masszőr
2008. december - Kozmann György, Paks város újdonsült díszpolgára, a négyszeres világ- és európa-bajnok, olimpiai bronzérmes kenus
2007. december - Dr. Csók Sándor, szülész-nőgyógyász
2006. december - Kováts Balázs, az atomerőmű vezető mérnöke
2005. december - Elsőként Bencze Barnabás, nyugdíjas pedagógus, amatőr helytörténész kapta a Paksi Iparos és Vállalkozó Kör elismerését, a Lussonium díjat. Ő készítette el a Lussonium római kori romkert két makettjét.

Linkajánló:

Aquincum -
Tolna megye első romkertje - 2003.08.28. - [ PaksNET ] -
Legio Brigetio -
Legio Brigetio Lussoniumi bemutatója -
Kalandozások Pannóniában: középkori műkincstolvajok fosztogatták a latin gyarmatot - [ Múlt-kor ] -
Kalandozások Pannóniában: erőd őrizte a dunai átkelőt - [ Múlt-kor ] -
Légifotók Lussoniumról a Civertan oldalán - [ Civertan ] -
Kalandozások Pannóniában: a bölcskei szikla titka - [ Múlt-kor ] -
1008. Lussonium (GCpaks) - [ Geocaching ] -
Római emlékek - [ romai-emlekek.lap.hu] -
Római limes - [ romai-limes.lap.hu] -
Bottyán - [ Pallas Nagy Lexikona ] -
Bottyán vára grafikán - [ Pallas Nagy Lexikona ] -
Lexikon - [ ripapannonica.hu ] -
Limes - [ Pallas Nagy Lexikona ] -
Magyar Limes Szövetség -
Légi régészet - [ Felhőút ] -
Lussonium - légifelvétel - [ aeroart.hu ] -
Lussonium - légifelvétel - [ aeroart.hu ] -
Lussonium - fotóalbum - [ iKep.hu ] -
Római erőd - [ Pannoniai erődök ] -
Római kor - Pannonia - [ Blogtér ] -
Pannonia - [ oszk.hu ] -
A római kor néhány emléke - [ CsaTolna ] -
A Római Birodalom - [ romaikor.cjb.hu ] -
Limes-út Lussonium - Alta Ripa - [ Visy Zsolt ] -
A „bölcskei sziklák" és a magyarországi víz alatti régészeti kutatások kezdetei - [ Szabó Géza ]
Zsonda Márk: Lussonium (Grexa. Izabellának) - [ zemplenimuzsa.hu ] -

Képgaléria: www.PaksNET.hu