Néhány
mondat a Dunáról
A DUNA 2860 km hosszan, kedvező nyugat-keleti irányban húzódik. A
Fekete Erdőben eredve Ulm-tól hajózható, Regensburg-nál már nagy hajókkal
is, majd Passau, Linz, Bécs, Pozsony, Komárom, Budapest, Újvidék,
Belgrád, Rusze, Galac, Izmail, és a deltával ér a Fekete tengerbe.
A folyó teljes hosszából hazánkra 417 km jut.
Mi az a NAVINFO?
Ez nem más, mint a Hajózási információs és segélykérést fogadó rádióállomás.
A „NAVINFO Budapest” hívójelű segélyállomás rádión a VHF 16-os segélykérő
csatorna átjátszói segítségével a Duna teljes magyar szakaszán (1850
- 1433. folyamkilométerek között) folyamatosan 24 órás üzemben figyeli,
követi a hajók forgalmát, fogadja a veszélyes árut szállító hajók
bejelentkezéseit, valamint a segélykérő hívásokat.
A kapcsolattartásra a VHF 22-es hajózási információs csatorna, és
az átjátszói a hajózás rendelkezésére állnak. E csatornán olvassák
be diszpécserek, a vízjelző szolgálattól kapott adatok alapján, 10
órakor a magyar Duna-szakasz vízmércéinek napi vízállásértékeit és
a lehetséges több napos előrejelzést. 11.30-kor, és 12.30-kor a nemzetközi
és hazai mértékadó vízmércék napi értékeit teszik közzé, az esetleges
hajóútszűkületekkel, gázlóadatokkal és hajózási hirdetményekkel együtt.
A Duna magyarországi szakaszán tartózkodó hajók vezetői a velük történt,
vagy általuk észlelt hajózási káresetről, balesetről vagy az esetlegesen
észlelt környezet szennyezésről, tűzről, egyéb veszéllyel járó közérdekű
eseményről a rádióállomást haladéktalanul tájékoztatják. A rádióállomás
szükség esetén a (00-36-1) 469-41-64, vagy a 06 70 310-00-20 telefonszámokon,
(00-36-1) 469-41-67 telefax (Fax) és a navinfo@rsoe.hu e-mail címen
is elérhető.
Áruszállítás
a Dunán
A nyolcvanas
évek közepén a magyar–jugoszláv szakaszon hat-nyolcmillió tonna árut
szállítottak az uszályok. A délszláv háborús válság kirobbanása után
ez két-hárommillió tonnára esett vissza, hogy azután a kilencvenes
évek közepére négymillió tonnára emelkedjen. A Duna-hidak lebombázása
után Újvidék térségében megszűnt a forgalom. A MAHART adatai szerint
1998-ban a magyar folyami flotta hajóin mintegy 250 ezer tonna acéltermék,
gabona és egyéb áru hagyta el az országot dél felé. Szerbián keresztül
ugyanakkor több mint 300 ezer tonna vasérc érkezett az országba.
1999-ban vízi úton szállították az összes magyar külkereskedelmi áru
több mint tíz százalékát, ami mintegy ötmillió tonnának felelt meg.
Ennek hetven százaléka a Budapest feletti Duna-szakaszon zajlott le.
Noha délen megszűnt a dunai forgalom, a magyar–jugoszláv árucsere
mégsem állt le teljesen, mert 1999 őszén Szegeden megnyílt a tiszai
kikötő. Ott havonta tízezer tonna árut raknak be és ki.
A MAHART hajóparkja 2001-ben 34 géphajóból, mintegy száz uszályból
és bárkából áll, de korszerűnek mondható önjáró hajóból – amelyek
önállóan is képesek az áruszállításra – mindössze négy van a cég birtokában.
Személyszállítás a Dunán
A folyami személyszállítás Budapesttől felfelé naponta több luxushajó
is szeli a habokat, de a főváros és Bécs között napi rendszerességgel
is közlekednek szárnyashajók. Forrás:
Internet.
Valamikor Pakstól is volt személyszállítás a Dunán, amely 1967-ben
megszűnt. Emlékszem, gyerekkoromban Pakstól lapátkerekes hajóval utaztunk le Bajáig. Az út hosszúnak tünt és a hajó lassú volt. Régen
a paksi hajóállomás igen mozgalmas világ volt. A lapátkerekes hajójáratok
utas, teherforgalmat bonyolítottak Mohácstól a fővárosig.
Hajóforgalom
a Dunán
